A részvényesi jogokról szóló irányelv, közérthetően.

Az SRD II lehetővé teszi, hogy egy tőzsdén jegyzett vállalat megtudja, kik a részvényesei. Azt is rögzíti, mivel tartozik cserébe a vállalat ezeknek a részvényeseknek.

Miért változott

A tőzsdén jegyzett vállalatok irányítására vonatkozó első jelentős európai szabályokat a 2007. július 11-i 2007/36/EK irányelv hozta, amely a tőzsdén jegyzett társaságok részvényesei egyes jogainak gyakorlásáról szól. Minimumjogokat állapított meg ezeknek a részvényeseknek.

Aztán jött a pénzügyi válság. Az Európai Bizottság arra jutott, hogy a részvényesek sokszor támogatták a vezetők túlzott, rövid távú kockázatvállalását, az intézményi befektetők pedig túl kevéssé vettek részt a felügyeletben és a hosszú távú stratégia alakításában. Ez rontotta a vállalatirányítást és a teljesítményt.

A Bizottság 2014-ben felülvizsgálatot javasolt. Ebből lett a 2017. május 17-i (EU) 2017/828 irányelv, ismertebb nevén SRD II, amelynek célja a vállalatok és részvényeseik közötti kapcsolat erősítése és mindkét fél elszámoltathatóbbá tétele.

Átültetés Belgiumban

A belga parlament 2020. április 16-án fogadta el az átültető törvényt. A legtöbb rendelkezés azonnal hatályba lépett, két kivétellel.

  • A részvényesazonosítás 2020. szeptember 3-án lépett hatályba.
  • A javadalmazási politika és jelentés szabályai először a 2019. június 30. után kezdődő üzleti évekre vonatkozó jelentésekre voltak alkalmazandók. Ha az üzleti év 2019. december 31. után kezdődik, a szabályok a 2021 tavaszi közgyűléstől alkalmazandók.

Hatály

Az SRD II azokra az Európai Unióban bejegyzett társaságokra vonatkozik, amelyek részvényeivel valamely uniós tagállam szabályozott piacán kereskednek.

Mit változtat az SRD II

  • Párbeszéd a vállalat és a részvényes között

    A vállalatok jogot kapnak részvényeseik azonosítására, ami először teszi lehetővé a közvetlen kommunikációt.

  • Az intézményi befektetők átláthatósága

    A közvetítők továbbítják mindazt, amire a részvényeseknek jogaik gyakorlásához szükségük van. Az intézményi befektetők és a vagyonkezelők részvételi politikát tesznek közzé. A szavazási tanácsadók magatartási kódexet tesznek közzé, és évente beszámolnak annak alkalmazásáról.

  • Javadalmazási politika és jelentés

    A vezetői javadalmazási politikáról a részvényesek szavaznak, és a politikának be kell mutatnia, hogyan szolgálja a hosszú távú stratégiát. A belga jog emellett előírja, hogy a jelentés tartalmazza a legmagasabb és a legalacsonyabb javadalmazás arányát.

  • Kapcsolt felekkel kötött ügyletek

    Szigorúbb szabályok a részvényesekkel, igazgatókkal vagy vezetőkkel kötött ügyletekre, az összeférhetetlenség korlátozása és a vállalat értékének védelme érdekében.

Mit jelent ez az Ön számára

Ha tőzsdén jegyzett vállalatot vezet

Elkérheti a részvényesek elérhetőségeit azoktól a közvetítőktől, akiknél ezek megvannak. Ez a lista a közvetlen kommunikáció kiindulópontja: a meghívók a megfelelő emberekhez jutnak el, az eredményeket a saját szavaival közölheti, és a közgyűlésen tudja, kik vannak a teremben.

Ha részvényes

A vállalat megtudhatja, hogy Ön a részvényese, és közvetlenül írhat Önnek. Az információk első kézből érkeznek a vállalattól, és könnyebb lesz szavaznia a közgyűlésen.

Ez az oldal általánosságban mutatja be az irányelvet. Saját helyzetével kapcsolatban forduljon jogi tanácsadójához.

Az SRD II-vel megkapja a listát. Mi eljuttatjuk az üzenetét.

A Finvictum platform lekéri a részvényesi listáját, majd eljuttatja a meghívókat, az eredményeket és a híreket a listán szereplőknek.